Bágyatag hajnal gyöngyharmat könnye
dermedt levélen napfényre vár,
gyönge verőfény-karcsú a permet,
lassan bomlik le a csipke sál.
Madártorokból hajlik az ének
csupasz ágak közt, tavaszt remél.
Picinyke teste melegre vágyik,
miközben lopva, oson a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése