A versklub névadója és vezetője vagyok. Szerettem volna egy olyan csapatot összehozni akik hasonló ambíciókkal rendelkeznek, akiknek szenvedélyük az irodalom, és nem riadnak meg egy kis műhelymunkától sem.
Több, mint 20-éve írok verseket, 11-évesen érzelmeim
titkos kinyilatkoztatására használtam az írást. Kamaszkori szerelmek,
vágyak, kudarcok könnyedebb megélésének eszközeként.
2012.10.10.-én jelent meg első verses kötetem Ne nézz többé vissza
címmel.Ugyanebben az évben jelent meg Angel című kisregényem is. Számos antológiában megjelent már írásom.
2013-ban már több felkérést is kaptam verseim felolvasására rendezvényeken, a meghívásoknak örömmel teszek eleget..
Irodalmi műhelyekbe és versklubokba járok tudásom bővítése és belső világom gazdagításának céljából.
A lelkem szárnyal, mert nagyon szerencsés vagyok. Családom támogat a
kibontakozásban. Nem csak verselek és írok, három éve a tárnoki Gaudium
kórus tagjaként énekelek a szoprán szólamban.A kórus 2013. júniusában
elnyerte a dicséretes aranyfokozatot vegyes kamarakórus kategóriában.
Lassan a kórus mottójává válik: "Boldog aki énekel". Érzelmeim
kifejezésére több lehetőségem van... így vált teljessé az életem.
2013.július 5.-én beteljesült egy újabb álmom Bella Beáta költőtársammal
megalapítottuk az általam elnevezett Ars Poetica Vers és Művészeti
klubot.
Weboldalam: ide kattintva elérhető!
Csordás Barbara - versíró
Pesti lánynak születtem,
1984. október 20-án. Haza Kápolnásnyékre szinte csak a fejemet lehajtani térek,
ahol Vörösmarty Mihály szelleme időnként körbeleng, s ücsörögvén, záporozni
kezdenek a betűk a papirosra.
Hivatásom a méregkeverés. Gyógyszerkutató
vegyész doktorjelölt vagyok az ELTE TTK-n.
Négy éve kaptam égi ajándékként a költői
vénát. Verspályázatokon 2013 januárjától kezdtem részt venni, számos versenyen
helyezést értem el (Éden Művészeti Hálózat, AMME Művészeti Egyesület, miskolci
Irodalmi Rádió, Alföld Egyesület - Faludy György Irodalmi Műhely). Ezután több
antológiában (Ars Poetica Versklub, Barátok Verslista, Garbo Kiadó, Aposztróf
Kiadó, Raszter Kiadó, Holnap Magazin, Láncolat Műhely) antológiájában jelentek
meg műveim 2013 és 2015 között. Egy versklub és egy íróműhely lelkes és
tanulásra éhes tagja vagyok. Irodalmi előképzettségem nincs. Két éve kezdtem
komolyabb verstani ismeretekre szert tenni.
Meghívást kaptam 2014 őszén a Muzsikus Rádió
Irka című irodalmi műsorába. Saját weblapomat a kezdetektől vezetem. Eddigi legnagyobb elismerésem a
"Szárnypróbálgatók 2015" nemzetközi irodalmi pályázaton elért ezüst
fokozat volt.
Doktor Virág - vers és novellaíró

Egerben születtem és itt is éltem, tevékenykedtem egészen ez év nyaráig, amikor is Budapestre költöztem, főként azért, hogy aktívabban vehessek részt az irodalmi életben. Tizenéves koromban fedeztem föl magamban, hogy az átlagnál jobban vonzódom a művészetekhez, ekkor kezdtem verseket is írni. Verseimmel pályázni különböző irodalmi pályázatokra azonban csak évekkel később kezdtem, többnyire noszogatás hatására, de általában sikerrel. Több közülük megjelent különböző antológiákban (pl. Visszhang, Fordulj a fény felé, Evokációk 2.4., Enigmák, Szó – kincs stb.). A 2012 – es év volt számomra az „ébredés éve”: ez hozta el számomra a változást, amikor eldöntöttem, hogy nem csak magam szórakoztatására írogatok, hanem szélesebb körben is megosztom írásaimat. Elkezdtem irodalmi műhelyekbe, klubokba járni, egyre többször pályáztam írásaimmal, a prózaírásba is belekóstoltam, és azóta már két önálló kötettel is rendelkezem Ébredés (2012) ill. Gondolatfonál (2014) címmel. Idén beneveztem a Petőfi Rádió által meghirdetett dalszövegíró versenyre is és nagy meglepetésemre a sok száz dalszöveg közül az enyém lett az egyike azon szerencséseknek, mely megzenésítésre került. Verseim többsége melankolikus hangvételű, prózáimat pedig a fekete humor és szarkazmus jellemzi. Jelenleg egy általános iskolában és egy nyelviskolában tanítok angol nyelvet, emellett szabadidőmben éneklek (rock, jazz, pop), irodalmi tevékenységekben veszek részt és egy filmes csapat tagja is vagyok, akikkel amatőr kisfilmeket forgatunk.
Bocsi Beáta - felolvasó
Bemutatkozása hamarosan olvasható ...
Héthy Dominik - zenész
Már három évesen ismerkedtem a zenével, ami azóta az életem részévé vált. Tizenkét éves koromra már közel húsz saját zongoraművet írtam, ezekről stúdiófelvétel is készült. Számos fellépésem volt már. Ezek közül megemlítve 2014-ben az Ars Poetica Versklub Március 15.-ei műsorában szerepeltem Pilisszántón, több alkalommal rendezvényeken a Tárnoki Művelődési házban. Két könyvbemutatón közreműködtem, valamint a tárnoki Gaudium kórust kísértem zongorán több alkalommal adventi koncertjei során.
Jelenleg az Egressy Béni Református Művészeti Középiskola növendéke vagyok.
Pócsik Éva - versíró
A világra nyitott, természettudományos beállítottságú ember vagyok, foglalkozásom szerint biológus. Az olvasás kora gyermekkoromtól kezdve nagy élvezet volt számomra, de annak az örömét, hogy gondolataimat én is papírra vetem, először egyetemista koromban éreztem, egy szakítás után. Feltört belőlem egy vers, aztán még egy. A lelkem nagyon megkönnyebbült. Eltettem egy dossziéba a verseket, senkinek nem mutattam meg, az én saját magánügyemnek éreztem őket. Azóta eltelt pár évtized, és időről időre azon kaptam magam, hogy bizonyos élethelyzetekben, pillanatokban nagy örömet okozott, ha érzéseimet papírra vethettem. Aztán az ihletett pillanatok mind gyakrabban jöttek. Az utóbbi két évben - még mindig csak a magam örömére – egyre többet írogattam, amíg egyszer mégis megmutattam egy nagyon kedves barátomnak egy-két versemet. Tőle kaptam azt a biztatást, ami elindított afelé, hogy ne csak a polcon tartsam leírt gondolataimat. Hálás köszönet érte. Egy másik kedves barátom azzal az ötlettel lepett meg, hogy küldjem be a helyi lapba őket. Vettem egy lélegzetet, és … megtettem. Egyik lépés követte a másikat és most itt vagyok.
Az írás öröm, és talán még nagyobb öröm, hogy olyan emberekhez, barátokhoz vezet el, akiknek a társaságával a világ színesebb és szebb. Ez egy olyan fonal, amelyen hozzám is könnyen eltalálnak mások. Az írás kitágítja a világomat, kicsit kibillent önmagamból, a hétköznapokból. Kitekintek, és látom, van másfajta élet, másfajta gondolkodás, másfajta szerelem, nemcsak az, amely az én mindennapjaimat képezi. Látom azt is, hogy nem én vagyok egyedül így mindezzel. Ha a gondolatok, hangulatok, amelyeket a verseimben megfogalmazok, csak néhány ember lelkében is visszhangra találnak, már nem volt felesleges megosztanom őket másokkal.
Cserháti Tímea - grafikus
1977. 12.10. –én születtem Budapesten. Már 7-8 évesen sokat rajzoltam az iskolában, de 14 évesen ébredtem rá, hogy nem csak a rajzórán lehet alkotni!
Elkezdtem kutyákat rajzolni egy grafikus műveiről, és egyre jobban belemerültem az alkotás adta csodás érzésbe!
Azután bővíteni kezdtem a témakört. Mindenféle állatot, tájképet készítettem, végül megpróbálkoztam a portrékkal.
Újságok címlapjáról ismert embereket kezdtem rajzolni, még színesben is. Többféle technikával, rajzeszközzel készítettem a képeket, de a kedvencem mégis a fekete-fehér ceruza, szén, vagy tollrajz maradt. Legnagyobb örömömre a 9 éves lányom is érdeklődik a rajzolás iránt, napi szinten csak úgy ontja kis műveit! Ő hozta a kedvet nekem ahhoz, hogy barátaim gyermekeiről készítsek rajzokat ajándékba, ezzel hagyva magamból egy kis darabot a szeretett embereknek.
Most,hogy megismertem Valit, más dimenziók nyíltak meg előttem, és a rajzolás előtt.
Örülök,hogy én is tagja lehetek ennek a körnek, és már nem csak a magam kedvéért rajzolok.
Alkotásaim megjelentek Kádár Valéria - Meztelen szavak című könyvében, Az idő antológiában és az Ars Poetica Versklub I. antológiájában a Fordulj a fény felé című kötetben, valamint a következő 2015.-ös antológia illusztrálásában is részt veszek.
Alkotásaim megjelentek Kádár Valéria - Meztelen szavak című könyvében, Az idő antológiában és az Ars Poetica Versklub I. antológiájában a Fordulj a fény felé című kötetben, valamint a következő 2015.-ös antológia illusztrálásában is részt veszek.
Pásztor Attila - költő
Bemutatkozás
Születés.
Korai. Bölcső helyt’ óvoda.
Lakás. Egy emelet. Folyosó. Félszoba.
Iskola.
Tagozat. Néptánc és népzene.
Szakkörök,
rajz, matek. Fizika képlete.
Szerelem.
Plátói. Érettség. Diploma.
Táncszínház.
Győr. Balett. Egészség: mostoha.
Gyógymódok,
reménység. Mesék és költészet.
Templomok, kastélyok, díszítőfestészet.
Kitartás, feltárás. Pihenő, új erő.
Látástól
Mikulás. Szenny-mocsok. Ébredő.
Szerelem.
Házasság. Infarktus. Elválás.
Új
utak Istenhez. Ezért vagyok hálás.
Egyéb
iránt…
Oskolás
koromtól fogva néptáncon növelkedtem, mindazon által ének-zene tagozatra
járhattam. Életemnek szerves része volt ekkor a rajzolás is, ám közben a
vérembe láthatatlanul szivárgott be a dallamok ritmusa és virágos világa.
Csasztuskák, pamfletek írásával kezdődött irodalmi pályafutásom, bár
kamaszkoromig az ifjúsági könyvtár regényeinek
felét volt szerencsém kézbe venni és elolvasni. A kötelezők közül is alig
hagytam ki valamit. Kedvencem a Hetvenhét magyar népmese után Karl May, Dékány
Andás majd Fekete István, később Tamási Áron lettek. Költészetről még szó se
volt.
E lúdtollas hagyomány első komoly szerelmem folytán ért utol. Ez a szerelem
pedig a szereplési vágyban tetőzött a Miskolci Nehézipari Egyetem két és fél
évszázados selmecbányai hagyományokat őrző és szentélyeket olvasztó
tégelyeiben. Szakestélyek műsorába írtunk oktatókat és magunkat is kifigurázó,
énekelhető gúnyverseket.
Aztán jött az első valódi, de még mindig plátói szerelem ideje, s az amolyan
ragrímes fűzfa- poétizmus fejlettebb változata. Ekkortól kezdtem a Nyugatosok
könyveit beszerezni, mert a szülői házban lévő kötetekre nap mint nap szüksége
volt édesapámnak. Ekkor fertőzött meg László Zsigmondnak a polcomon porosodó „A
rím varázsa” c. akadémikus gyűjteménye.
Neki is láttam saját rímszótár készítésének. Remek agytorna volt. Ekkor úszott
a képbe a Népszínház Táncegyüttesének utódjaként debütáló Közép-Európa
Táncszínház, melynek magam is tagja valék, s országos turnéjaira gyerekdarabot
kellett volna írni. Lázár Ervin helyett. Gyötrelmes próbálkozások után Zalán
Tibor segedelmével sikerre vittük a „Mesenincs királyfi” című époszt. Több,
mint háromszáz előadás és egy blue-boxos televíziós produkció lett belőle. E
zenés mesejáték két további epizódjából a Hétrőfös visszatértét taglaló
előadást vallhatom magaménak, a második résszel Tibort bízták meg a koreográfusok.
Visszatekintve igen zsenge zönge volt, de majd ötvenszer vitték színre.
Következett a 2007-s esztendőben kiírt, a „Rubophen” cég által patronált költői
verseny, amely igazán meghozta az azóta is töretlen alkotói kedvemet, vele egy
költözést, egy hirtelen házasságot és válást. E magánéleti zűrök után újra a
csend falai közt élem napjaimat, hogy minél több gyümölcs teremjen. Több
pályázaton lettem már díjazott.
Kádár Gabriella - szobrász
13 éves koromig Békésen éltem. A középiskolát már Budaörsön a Rózsa utcai Gimnáziumban 1981-ben végeztem el. Huszonöt évesen kezdtem el szobrászkodni. Egy csoda a számomra azóta is. Ajándék Istentől. Ami által én is kapok, és ami által adhatok másoknak én is. A kezdetekben a Ferenczy Körben tanultam rajzolni, mintázni, majd
bejártam az Iparművészeti Egyetem előkészítő tanfolyamaira. Nem volt
bátorságom abban az időben felvételizni, bármilyen művészeti karra.
Mivel azonban dolgoztam óvónőként és van 3 fiam és mindig is szerettem a
gyerekeket, gondoltam összekötöm a kettőt, az alkotást és az oktatást.
Így elvégeztem a Népi játék és Kismesterség Szakoktató Képzőt, fazekas
szakon. Azóta kerámia oktatóként dolgozom, itthon a műhelyemben, és
bárhol ahova szeretettel hívnak.
Jelenleg a Művelődési Házban és
a Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskolában, valamint
időszakonként a Helytörténeti Múzeumban szoktam kézműves foglalkozásokat
tartani.
A Budaörsi Művészek Egyesületének tagja vagyok. Számomra sokat jelent
ez, sok-sok művészbarát vesz körül.
Fabók Endre - költő
1988. május 15-én született Budapesten. Édesapja, Fabók Endre, autóvillamossági műszerész. Édesanyja, Fabók Endréné, született Oroszy Edit, pedagógus. Testvérei, Fabók Katalin, pedagógus és Fabók Mariann, színművész. Gyermekkora óta foglalkozik irodalommal, és képzőművészetekkel,
több éven át diákja volt a Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskolának.
Érettségit 2008-ban szerzett a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban.
2006 óta publikálja írásait az Accordia Kiadó
antológiáiban, több verse jelent meg a Napsziget a művészetekért és a
Mester és Tanítvány folyóiratokban. Többszörös Savoyai Jenő díjas költő
(2005, 2006, 2007). Eddig három önálló kötettel jelentkezett (2007;
2008; 2011). 2008-ban felvételt nyert az ELTE Természettudományi Karának biológia szakára, az egyetemet nem fejezte be.
Ambrus József - költő

1966 február 14. én születtem
Gyergyószentmiklóson. Már gyerekkoromban öltöttem magamra a poéták szerelmes
palástját, és szivárványos tollhegyekkel, a napba írtam, igazmondó füstjeleket.
Sosem békít meg a folyamat, mindig lázadtam, és lázadni fogok,( így jelezném
önmagam), amíg be nem alkonyul a nap. Tompa emlékezetem, 16 éves koromig
kronologizál, amikor új tollamat szegeztem a jövőnek, és néztem magam, hogy
miféle rímek dőlnek, hevesen lüktető ereimből…Még nem ismertem az útjelzőket,
nem ismertem a lírát, csak amatőr tollam gyűrött papírlapon próbálgattam.. Mögöttem zord évtizedek, irka-firka megunt
papírlapok dossziékba csomagolva hevertek könyvespolcom alján. Álmodoztam,
hogyan is juthatok előre, „mert aki bátor hátul nem maradhat”… Ahogy lelkemnek sokáig nem volt kedve,
otthont teremteni a dalban, most három éve mondhatom magamra találtam. A
Szegedi Tudomány Egyetemen szereztem diplomát… 2012 – ben több antológiában
publikáltam, Sodrásban Antológia
2012, - Érintések Antológia Holnap
Magazin, Verselő Antológia Irodalmi „virággyűjtemény” és ez év őszén megjelent első verses kötetem -Férfi Ének címmel… 2013 - ban újabb antológiák következtek, : - pl. Poet
antológia, - Idő Irodalmi antológia, - Verselő Antológia 2013 Irodalmi „virággyűjtemény” - Magyarok Vagyunk Európában, Kortárs versek,
iskolai és ünnepi alkalmakra, Szép
versek Antológia, Rím könyvkiadó, és
ősszel megjelent második verseskötetem, -Kifosztott szépség címmel. .” Még sok íratlan ötlet lapul bennem
iktatlanul”…
„Verseim kapuján kopogtatsz
új szót találva az eszmének,
valami ősi zene ütemében
mindig az fáj ami belül éget”!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése