![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVDf7Pow2cnwqRWM0bW4U2o75dOjoOYoXUfZxF3zuSxgAhPV7jOBa-FJE8CpPlqWjjOs0TJmU47h-Fy8FaXJx0bvLE8PBfEKC_P5nQtW2ZR_vneivkMPBHFAWcE_h2xlVReTSHTQwjyNU/s320/d6.jpg)
még nem is éltem én.
Nem volt semmi sem élvezet, hisz' már senki se kért:
kedvesem, légy enyém!
Szürkén nyűttem az éveket, és nem rám ragyogott
fényteli napsugár.
Nem élveztem az életet, úgy éltem heteket,
mint ki halálra vár.
Nem mondtam sose: ég veled, immár távozom én,
szívem most másra vár.
Átformáltad az életem, hisz' most rám mosolyog
éjszaka fenn a Hold.
Nem kell más soha sem nekem, testem és a szívem
csak teérted sikolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése