Adamik András - Tulipán

Most nyílik ki életem
legszebbik virága,
szívem kertje ezt,...
oly régóta várta:
Ott volt ő már régen,
éreztem és tudtam,
mégis hagytam én őt
hadd szórja szirmát,
hagytam én őt,
árassza illatát.
Hagytam én őt
táncoljon a fénybe,
érezze életét.
Olykor keserűt, édeset,
gyönge kis hajtásból
tündöklő virág lett.
Éreztem és tudtam
egyszer majd enyém lesz.
Eljött hát a napja
szívemnek kertjét,
ő fénnyel árasztotta.
Kinyílott szívemen
életem virága,
örökre szeretem,
nem féltve, vigyázva.