2016. február 17., szerda

Horányi György - 44 év

Szemedben rejtőzik
a jövőm.
Múltamban összezárt
a jelen.
Mint letisztult tó
már az életem.
Ez egyszerűen
szerelem.

Nincs vihar,
sem égető tűz,
sem pusztító
indulat,
sem egeket verő
magaslat,
sem zuhanás,
sem mélység,…
már érett
az értelem,
nem nyomaszt
a kétség,
nyugodt
a gondolat;
ez egyszerűen szerelem.

Villogva, vádlón
még nem láttam
tekintetedet…
bár okot,
azt adtam rá
ó hányszor,…
sem hívogatón,
sem varázslón,
nem szólt a szó,…
milyen jó,
hogy negyvennégy
éve már
élhetem

szerelmedet.

Nincsenek megjegyzések: