Kádár Valéria - Emlékek áradata

Csendesen csordogál az élet,
Medrében megannyi érzésnek,
Hullámzón ringatnak az évek,
Áradva öntenek el a régi szép emlékek.

Szemem előtt látom csillogva,
Göndör ősz haját, arcát mosolyogva,
Göndör kacaját, ahogy rajtam nevet,
Mert én gyerekként is tudtam szellemeset.

Csendesen csordogál az élet,
Szeretettel ölelt, drága vén kezének
Minden simogatása szívembe égett,
Ma is hálát adok minden szép percének.

Nehéz évek voltak, de minden nyaram,
Mit vele tölthettem őrzöm itt magamban,
Esténként imára kulcsolta kezem,
Együtt szólt az Úrhoz velem, édes jó Istenem…

Medrében megannyi érzésnek, a hála,
Amit örökké érzek majd iránta,
Mert biztonságot adott, jóra tanított,
Emlékemben őrzök minden pillanatot!