Pásztor Attila - A fények útján

magyar haiku-füzér
Czeglédi Zoltán ceruza rajzához

Ősz haja tincsben

árvul a homlok előtt.

Egy szava sincs már.

Múltba ha révül,

szállnak a hajdan’ idők,

csillog a szempár.

Hajnali fűzfa

álma fölé lebegőn

lelke kiröppen.

Napra kibomló

szárnya a Fény a mezőn,

repdes a csöndben.

Gyöngyszem a léte,

foszlik a fátyol, a köd.
Oszlik a felleg.

Látni a Sorsot,

tudni – az Élt’ ide köt…

Áldja, ki gyermek.

2012. december 11.