Megadott szavak:
levél, roncsderbi, háztető, bárány,
mirtuszág, banális, árvalányhaj
Kádár Valéria - Emlékek
Írnék neked, hogy tudd
mit kavart bennem az őszi
szél,
Mert elmúlt a nyár a
lelkemben,
Emléked csupán elsárgult
levél.
Dermedten bámulok...
Összetörtem, mint roncs derbin
az egymásnak csapódott autók.
Úgy hulltam darabokra én
is.
Elakad a lélegzet
az omladozó falak között,
az omladozó falak között,
Rozzant háztetőket látok,
amin
a sötétség beférkőzött.
Ártatlan lennék?
vagy báránybőrbe bújtam,
elrejtve vörösen lángoló
szemeim
mellyel
lényed elragadtam?
Milyennek láthattál...
mint hófehér árva kis virág,
amit ölelve tart gyengéden
a
zöldellő mirtuszág?
Megállítottál egy percre,de az élet olyan banális,
mert otthonom nem más,
mint
végtelen kanális.
Most kalászba szökött
az árvalányhaj a sziklaréten,
a fűben fekve várom,
hogy a szél vigye el emlékem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése